Ajánlatkérés/foglalás

Ajánlatkérés/foglalás

Időjárás

Tovább

Vendégkönyv

Gyenis Zoltán
2014-05-10 21:17:53

Nagyon jól éreztük magunkat, csodálatos környezet, szép és minden luxussal ellátott szálloda. A személyzet pedig roppant udvarias és mindenben igyekeznek a vendég kedvében járni. Szándékosan olyan időszakot választottunk amikor tudtuk hogy egy hosszú hétvége után kevesen lesznek és tényleg a pihenés volt a célunk és a kikapcsolódás - ez így is történt. Külön meg kell említeni a konyhájukat. Pazar étlap, gyors elkészítés és valami fantasztikus ízvilág amit a séf megvalósít a vendégek számára. Michelin csillagot adnék neki - ha tudnék. Senki ne akarjon fogyókúrázni ! Egyedül az ágy matracai voltak számunkra egy kissé szokatlanul kemények de itthon máshoz vagyunk hozzászokva. Reméljük, sok vendégük lesz, mert megérdemlik !!

Tovább

Ganna - Eszterházy mauzóleum

A szomszéd faluban, Gannán (2,4 km) található a fraknói és galánthai Eszterházy nemzetség sírtemploma.

"...ugyan meddig is tart egy élet?

alán megkérdezik ezt olykor Döbröntén is, a Szarvaskő várának hajdani lakói, ha éjféltájt körbejárnak a romokon, s nem is sejtik, hogy a sötét kis szobákban padlórecsegésre felriadt gyermekek bizony látják őket. Előkelő társaság bolyong itt éjfélkor. Himfi Imre, aki a Pápáról Veszprémbe vezető utat őrző vár ura volt, s kedvese, Urgond Flóra, akit a várúr maga mentett ki a megáradt Bittva patakból egy rettenetes, viharos éjszakán. És itt van Mátyás király is, hiszen ő volt Flóra keresztapja, ő adta egymásnak a fiatalokat, meg aztán, legenda lett régen a jó király, nincs is egyéb dolga, mint bolyongani országa romokká lett, hajdan büszke várainak falai alatt. De leginkább Gannán üzeni a szakállas Idő, hogy legendával, mesével, múlttal és emlékekkel torkon ragadható a néma, fekete halál. Ebben a csöppnyi, hajdan szorgos svábok által felépített falucskában van a nagyméltóságú fraknói és galánthai Esterházy grófi család sírtemploma és kriptája. Ötvenkettő Esterházy álmodik itt, a nehéz levegőjű, dohos, történelemmel terhes örökkévalóságban, ahová mindig beszűrődik egy kis fény, bizonyságául annak, hogy valahol az élet és halál határának titokzatos ösvényén járunk.

Mi még itt – ők már odaát.

Odaát van Esterházy Bálint. Előbb Párizsban volt nagykövet, majd Szentpétervárra, a cári fővárosba helyezték. S ott, a vad és mégis mélabús keleten a szép magyar gróf beleszeret Kocsubej Ilona nagyhercegnőbe. Már az esküvő napja is ki volt tűzve, amikor a testőrség parancsnoka, egy fiatal gárdatiszt, aki szintén a nagyhercegnőbe volt szerelmes, amerikai párbajra hívta Esterházyt. Furcsa párbaj az: egy fehér és egy fekete golyót rejtenek el, aki a feketét húzza, köteles záros határidőn belül önkezével véget vetni életének.

A szép magyar gróf a fekete golyót húzta. Temetésén megjelent Gannán Kocsubej Ilona is, gyönyörű, fekete ajú teremtés. Három órát imádkozott egyedül kedvese sírjánál – majd galambőszen jött fel a föld alól. Kicsit odébb nyugszik Esterházy Pál, a kétméteres huszárfőhadnagy. Mondják róla, sűrűn megfordult Angliában, s kártyapartnerei között lordok is voltak szép számmal. Egyszer az egyik lord játék közben a földre ejtett egy pennyt, azt kereste négykézláb az asztal alatt. A mi huszárfőhadnagyunk nagy hirtelen meggyújtott egy százfontos bankót, hogy a lord annak fényénél megtalálja végre a fillért. Így is halt meg a szép magyar óriás: a első világháborúban az oroszok ellen harcolt valahol a Kárpátokban. Rettenetes termete kimagaslott a lövészárokból. – Gróf úr, húzza le magát! – kérlelték katonái, de ő így felelt:

– Egy Esterházy senki előtt sem hajt fejet! A következő pillanatban egy muszka golyó fúrta át koponyáját. Így került Gannára, valami furcsa csiklandósságot csalni a vándorok lelkébe. És itt van még Esterházy Móric külön kriptája, ajtaján látható a szárnyas oroszlán, amelyet a Thökölyektől vettek át a grófok. Ebben a külön kriptában nyugszik a fiatal Menyhárt is. Ő tervezte a Kossuth hidat, amiért magas kitüntetést kapott – Gerő Ernőt majd megütötte a guta, hogy egy gróffal kell paroláznia. Aztán elvitte Menyhártot a paralízis – egy évvel a Sabincseppek feltalálása előtt..."

(részlet Bayer Zsolt: 1100 év Európa közepén c. könyvéből)

Feliratkozom az akció értesítőkre

Tovább

Közösségi média